A Telenorral és Artificial Grouppal közös kampányunk célja volt, hogy minél több embert egyesítsünk a közös szurkolás felemelő élményében, és hogy ennek szimbólumaként a szurkolókkal közösen létrehozzuk Magyarország leghosszabb szurkolói sálját.
Ha sportról van szó, az online térben leginkább a világesemények mozgatják meg a magyarokat, a sportolókat pedig nemcsak a karrierjük, hanem a példamutató személyiségük, esetenként a magánéletük miatt is követik a közösségi médiában – derült ki a Telenor friss kutatásából. Bár a sportolók iránt érdeklődők jellemzően inkább passzív megfigyelők, Kempf Zozó és Besenyei Bogi szerint akár tudatosan be kell vonniuk a követőiket a személyes életükbe. A mobilszolgáltató a nyári sportesemények kapcsán az online szurkolási szokások feltérképezése mellett egyúttal rekordot is döntött Magyarország leghosszabb, több mint 1,7 kilométeres szurkolói sáljának elkészítésével.
Rekord jelképezi a szurkolás erejét
A Telenor egy közösségi rekordkísérlettel készült az idei nyár nagyszabású sporteseményeire: az ország leghosszabb szurkolói sáljának létrehozásának az volta a célja, hogy összehozza a magyarokat a közös szurkolás erejével. A felhívásra összesen 1787-en küldtek be a magyar csapatokat biztató üzenetet, amelyek mindegyike felkerült és 1-1 méterrel járult hozzá az így 1787 méter hosszú kötött szurkolói sálhoz, amely sikeresen felállította a rekordot.
Egyben ez lett az első olyan hazai relikvia is, amely szurkolással kapcsolatosan hivatalos hazai rekordot állít fel, emellett elnyerte a leghosszabb magyarországi sál címet is. A szurkolói üzeneteket az ország minden részéről, több mint 500 különböző településről küldték be a sportbarátok. A legtöbbjük, közel felük Budapestről érkezett, és nagyon sok jókívánságot küldtek a megyeszékhelyekről is, többek között Szegedről, Debrecenből és Miskolcról.
Így szurkolunk az online térben
Ahogy az új magyarországi rekord is mutatja, a közös szurkolásnak erős összetartó ereje van. A Telenor legújabb kutatásában* megvizsgálta, milyen szurkolói szokások jellemzőek a hazai felnőtt internetező lakosságra az online térben. Az eredmények alapján leginkább a világesemények mozgatják meg az embereket, és be tudnak vonni olyanokat is, akik általában nem követnek figyelemmel semmilyen sportot. A kitöltők közel fele (49%) jelezte, hogy nem néz rendszeresen sportot, ám háromnegyedük (73%) rendszeresen követi a világeseményeket, 44%-uk pedig a kontinentális eseményeket. Dr. Guld Ádám médiakutató, kommunikációs szakember szerint ennek oka, hogy amellett, hogy ezek a tartalmak mindenki számára elérhetőek, „a globális médiatérben megjelenő sportolói karakterek óriási láthatóságuknál fogva nagyon erős közösség-összetartó erővel bírnak, ami országhatárokon és kontinenseken átívelő rajongói közösségeket képes összekovácsolni.”
Hasonló tapasztalatokról számol be Kempf Zozó és Besenyei Boglárka: bár egyikőjük sem követi rendszeresen a hazai sporteseményeket, ettől függetlenül a világeseményeken rendszeresen szurkolnak kedvenc csapataiknak, akár közösen is – azonban az nem mindegy, miként.
“Számomra az a legfontosabb, hogy hiteles maradjak, és akinek elkezdek szurkolni, annak drukkolok a meccs végéig. Persze a szurkolásnak elengedhetetlen része a megfelelő hangulat előidézése – én pedig mindent megteszek ennek érdekében, legyek külső szemlélő, vagy akár résztvevő” – mondta Kempf Zozó, BMX-világbajnok, tartalomgyártó.
Besenyei Boglárka televíziós személyiség, tartalomgyártó ezzel szemben inkább a tudatos odafigyelésben hisz: “Én inkább vagyok a csendben izgulós, “imádkozós” típus. Ha koncentrálni kell, nem szeretem a hangzavart magam körül. Persze más a helyzet, ha résztvevőként, csapatversenyről van szó, ott jó kiereszteni a hangunkat.”
A kutatás alapján a sporteseményeket – nem meglepő módon jellemzően inkább férfiak követik, és a válaszok alapján a televízió ma is a legmeghatározóbb felület erre. A válaszadók 70%-a jelölte meg ezt a platformot, viszont ezzel együtt jól látszik az online tér jelentősége is; sokan figyelik a kedvenc sportjukat az internetes sajtóban, weboldalakon, blogokon (42%), valamint a közösségi médiában (34%), 31% pedig online közvetítésen vagy streaming-felületen keresztül is. Ez utóbbi kettő kifejezetten a 18-35 éves korosztályra jellemző.
A kutatásban résztvevők több mint fele azért követi a sportolók online profilját, mert érdekli a sportág, az adott személy sportolói tevékenysége (53%), de sokan figyelik a példamutató magatartása, személyisége vagy tevékenysége (40%) miatt is. A nemek közti különbségek közül szembeötlő, hogy a férfiakat sokkal nagyobb arányban érdeklik a menetrendek, statisztikák és eredmények, mint a nőket (26% szemben 17%-kal), addig a sportolók magánélete sokkal inkább a nők számára jelent nagyobb vonzerőt a férfiakhoz viszonyítva (22% versus 14%).
„Az online felületeken is aktív, sportolói háttérrel rendelkező véleményvezérek óriási tömegek figyelmét képesek megragadni és megtartani. Ez csak részben magyarázható az említett karakterek tényleges sportteljesítményével, és különösen a női fogyasztók esetében sokkal több köze van a sportolók személyiségéhez, megjelenéséhez, életmódjához, magánéletéhez vagy azokhoz a márkákhoz és termékekhez, amelyeket ők népszerűsítenek. Ebben az értelemben a „hétköznapiságot” tekintjük lényeges kulcsfogalomnak, vagyis a fogyasztók az ismert emberek hétköznapjaiba szeretnek betekintést nyerni” – tette hozzá Dr. Guld Ádám.
Akár a sportolóval kapcsolatos szimpátiát és elkötelezettséget is növelheti, ha betekintést enged a mindennapjaiba. Kempf Zozó azt tapasztalta, hogy „sokan jobban érdeklődnek a magánéletem iránt, így gyakran komoly elérést generál egy kutyával pózolós fotó, mint egy valódi sportteljesítmény, mondjuk egy veszélyes, látványos BMX-trükk. Telített a közösségimédia-piac, csak akkor kommentelnek a legjobb, legizgalmasabb szereplőkhöz is, ha a megfelelő tartalom kerül ki.”
A Telenor kutatásából az is kiderült, hogy a kitöltők sporttal kapcsolatos közösségimédia-tevékenységére leginkább a passzív szemlélet jellemző: 48%-uk inkább csak megfigyelőként van jelen az ilyen jellegű oldalakon, elolvassa a híreket, megnézi a képeket, viszont inkább nem kommentel (csak 10% igen) és nem osztja meg a tartalmakat (csupán 5% oszt meg ilyesmit).
Mindemellett az sem mindegy, hogy a sportoló tartalmai mennyire kapcsolódnak a közönsége érdeklődési köréhez. Besenyei Bogi szerint: „Az emberek egy influenszer esetében az önazonosságot nézik. Az általam közzétett tartalmak, ha azok sportértéket közvetítenek, mindig népszerűbbek, mint az általánosabb témák – ráadásul az emberek bátrabban fel merik tenni a kérdéseiket is.”